TUDÁSTÁR

Vásárlás előtt

DÖNTÉST MEGELŐZŐ KÉRDÉSEK

1.    Hogyan álljunk neki az ablakvásárlásnak?

Miután elhatároztuk magunkat, érdemes átgondolni, hogy milyen szempontok alapján válasszuk ki a terméket és a kivitelezőt. Termékeknél elsődleges szempont lehet a nyílászáró anyaga, ami lehet műanyag, fa vagy alumínium. Fontos szempont lehet még a termék ára, a leg-költséghatékonyabb megoldás a fehér műanyag ablak. Amennyiben a természetes anyagokat kedveli, célszerű egy jó minőségű fa nyílászárót választania, az alumínium nyílászárók felhasználási területe elsősorban irodaépületek, csarnokok. Árajánlatot érdemes több helyről is bekérni, és ezeket összehasonlítani, ezért is törekedjünk arra, hogy hasonló paraméterű és kategóriájú termékre kérjünk ajánlatot. Ablakcsere esetén egy ilyen árajánlat meglehetősen sok dologból tevődik össze: nyílászáró és ehhez szükséges kiegészítő termékek: könyöklő, párkány, takaróléc, szellőztető, redőny-rovarháló és ezek munkadíja. Abban az esetben, ha az ablakcsere téglaépületben történik, és teljes tokbontással jár, a beépítésen felül szinte biztos, hogy faljavítás is szükséges, amit a beépítési költség nem tartalmaz, így ezt külön tételként figyelembe venni! A félreértések elkerülése végett minden esetben a bruttó árat kérje feltűntetni az árajánlatban. Célszerű még a döntés meghozatala előtt meggyőződni a kivitelező cég múltjáról és hitelességéről.

A bemutatóterem egy lépés és bizalom a megrendelő felé. Amennyiben minden részletet megtekintett, és rendben talált következhet a megrendelés. Ablakcsere esetén a megrendelést megelőzően vagy követően helyszíni egyeztetés és méretvételezés szükséges, ez alapján készül el a pontos összegű árajánlat és megrendelés. A megrendelésen szerepel az ablak beépítési időpontja, ezt jellemzően a szerződés megkötésekor egyeztetjük, véglegesítjük, illetve a fizetési feltételek. Megrendeléskor 50% gyártási előleg/foglaló befizetése szükséges a gyártás megkezdéséhez, ettől számítva a gyártási határidő 2 hét (fehér szerkezetek esetén), illetve 4-6 hét (színes szerkezetek esetén). A termékek raktárba érkezését követően egy ellenőrzésen esnek át, majd rendszerezésre kerülnek a kiegészítő termékekkel együtt. Ezt követően az előre megbeszélt időpontban megtörténik az ablakok beépítése, majd a műszaki átadást követően kerül sor a fennmaradó összeg kiegyenlítésére.

2.    Mi a helyes sorrend, avagy milyen munkafolyamat előtt vagy után érdemes ablakcserét végezni?

Alapesetben egy lakásfelújítás során célszerű mindjárt az ablakcserével kezdeni a munkálatokat. Esetleg ezt megelőzően kerülhet sor minden olyan munka elvégzésére, ami nagy kosszal, porral ját pl: betonozás, falazás. Amit mindenképpen érdemes ablakcsere után elvégezni, az a vakolás, festés, csempézés, így elkerülhetjük az esetleges későbbi bosszúságokat.

3.    Mivel jár egy ablakcsere?

A helyszíni egyeztetés és méretvételezés során kollegánk tájékoztatja Önt a munkafolyamatokról, illetve az épület jellegéből adódó kivitelezési lehetőségekről.
Új nyílásba építés
Új épületbe vagy meglévő ablaknyílásba készülő ablak beépítés esetén célszerű, ha az ablak-spaletta viszonylag sima felületű, ez megkönnyíti az ablak elhelyezését és beállítását. Nagyon fontos ilyen esetben, hogy pontosan legyen meghatározva a méter-jel, ugyanis ehhez igazodva készül a padló burkolata, ami fontos információ például egy erkélyajtó beépítésekor. Az ablakok és ajtók beépítése tokon keresztül történik csavarozással, majd ezt követően a szerelési hézag kitöltése Pur-hab segítségével, majd elvégezzük az esetleges beállításokat. Normál családi ház esetén szinte mindig aznap megtörténik a komplett beépítés, ezáltal az Ön háza már zárható.
Ablakcseréje teljes tokbontással – téglaépületek esetében
Ablakcsere esetén érdemes előkészülni az ablaknyílás közelében, általában annyi helyet kell hagyni, hogy kollegáink hozzáférjenek a teljes nyíláshoz. Mivel az ablak bontása porral és sokszor igen nagy kosszal jár, célszerű vékony takarófóliával letakarni a helységben lévő bútorokat, főleg az elektronikai cikkeket, így megakadályozhatjuk a többletmunkát a takarítás során. Az ablak beépítése szintén tokon keresztüli csavarozással, a szerelési hézag tömítése Pur-habbal történik. Ezután felszereljük a könyöklőket, párkányokat, redőnyöket és egyéb kiegészítőket. Amennyiben igényelte, a fal helyreállítása következik, ez általában gipszkaton szereléssel, szigeteléssel (nikecell), majd gletteléssel készül, így egy festésre előkészített felületet kap az ablak körül. A munka végeztével elvégezzük a szükséges beállításokat, majd működés közben bemutatva az ablakot, átadjuk Önnek a munkát.
Ablakcseréje teljes tokbontással – panel épületek esetében
Az ablak előtt itt is szükséges szabadon hagyni egy akkora területet, hogy kollegáink hozzáférjenek a teljes ablaknyíláshoz. Mivel ez a munkafolyamat is bontással indul, itt is érdemes előkészülni takarófóliával, és letakarni a bútorokat, műszaki cikkeket. Első lépésben leakasztjuk a régi ablakok szárnyait, leszereljük a régi redőnyöket, takaróléceket, majd fűrészgéppel több helyen bevágjuk a tokot, és darabokban kiemeljük. Építési törmelék nem keletkezik, így ez a munkafolyamat nem jár annyi porral, mint egy téglaépület esetén. Az ablaknyílást letisztítjuk, majd következik az új ablak beépítése tokon keresztül csavarral, Pur-hab tömítés, könyöklő, illetve párkány-szerelés, majd ezt a szerelési hézagot mindkét oldalról takaróprofillal takarjuk el. Végezetül felszereljük az esetlegesen kért redőnyöket, rovarhálókat, elvégezzük a szükséges beállításokat, majd működés közben bemutatva megtörténik az átadás-átvétel.
Ablakcsere tokbontás nélkül, a meglévő keretbe
Fontos leszögezni, hogy ez a fajta beépítési mód csak az úgynevezett meglévő geréb tokos ablak esetén lehetséges, amikor az ablaknak van egy belső (nagyobb) szárnya, és egy külső (kisebb) szárnya, a kettő között kb. 10-15 cm hézaggal. Ebben az esetben arra kell felkészülni, hogy az új ablak látható üvegmérete jelentősen lecsökken a régi ablak üvegméretéhez képest! Érdemes továbbá belegondolni, hogy célszerű-e egy régi keretbe beleépíteni egy jól szigetelő ablakot, ugyanis nem tudhatjuk, hogy a fal és a meglévő tok között milyen a szigetelés. Amennyiben mégis emellett dönt, úgy a legkevesebb piszokkal és porral járó megoldással számolhat. Első lépésben leakasztjuk a régi szárnyakat, levágjuk a régi zsanérokat és amennyiben szükséges, levágjuk a tok külső peremét. Ezt követően elhelyezzük az új ablakot a nyílásba, beállítjuk, majd tokon keresztül rögzítjük. A szerelési hézagot itt is eltakarjuk egy, vagy mindkét oldalt, illetve elhelyezzük az esetlegesen kért könyöklőket. Ebben az esetben általában a külső párkány marad a régi, illetve ha belsőtokos redőnye van, úgy az megmaradhat, vagy igény esetén fel tudjuk újítani, továbbá ha kéri, a belső oldalon látható régi tokot el tudjuk takarni műanyag takaróval, vagy gipszkartonnal. A munkafolyamat végén beállítjuk az ablakot, működés közben bemutatjuk a használatát, majd átadjuk Önnek a munkát.

4.    Mennyi időt igényel az ablakcsere? 

Általában egy normál méretű ablak cseréje 1-2 óra, így egy nagyobb lakás esetén is az ablakcsere akár 1 nap alatt elvégezhető. Faljavítás esetén figyelembe kell venni, hogy a Pur-habnak adott száradási ideje van, ami kb 24 óra, így célszerű a kőművesmunkát másnap elvégezni. Nyáron akár még aznap is megtörténhet a javítás, melegben ugyanis gyorsabban szárad a hab, akár 1-2 órával a tömítés után is sor kerülhet a faljavításra.

5.    Mi az a műanyag ablak, és mik az előnyei?

A műanyag ablakokat a 70es években fejlesztették ki Németországban, az ehhez kapcsolódó hővédelmi rendelet következtében, miután belátták, hogy a régi technológiával készülő egyszerű ablakok nem felelnek meg az előírt szigetelési képességnek, továbbá anyagukból következően gyakran fordult elő az ablakok vetemedése, mely még jobban lerontotta a szigetelési képességét. A modern műanyag ablakok egyrészt magasan jobb hőszigeteléssel rendelkeznek, és a szárnyak vetemedése is elkerülhető. A mai műanyag ablak alapanyaga 57% klórból és 43% kőolajból áll. Nagy előnyük még, hogy a műanyag újrahasznosítható – ennek jelentőségét a későbbiekben használták fel, kevés karbantartást és ápolást igényel, szemben a fa ablakokkal, amit bizonyos időszakonként felület kezelni kell. Mivel a műanyag ablakkal ellátott helyiség fűtési energiája csökken, így energiát takarítunk meg és a fűtésből származó károsanyag-kibocsájtás is csökken.
Mekkora jelentősége van a légkamrák számának?

A légkamrák a profil belsejében elválasztott cellákat jelent, ami úgy működik, mint télen a réteges öltözködés. Minél több légkamrával rendelkezik egy ablak, annál jobb a tok és a szárny szigetelő képessége ugyanúgy, mintha minél több réteget veszünk magunkra, annál jobban tudjuk megőrizni testünk hőjét. A légkamrákban a levegőt használjuk ki, mint szigetelőanyagot. Törekedjünk arra, hogy a légkamrák száma arányban legyen a választott üveg hőszigetelési képességével (pl nem éri meg egy 3 kamrás profilba 3 rétegű üvegezést tenni, ugyanakkor egy 7 légkamrás profilt már nem érdemes 2 rétegű üvegezéssel kérni).          

Mit jelentenek a nyitásirányok egy és kétszárnyú ablak esetén?

Az ablak vagy erkélyajtó nyitásirányát mindig az adott helyiségben belülről nézve az ablakkal szemben állva határozzuk meg. Egyszárnyú ablakok és ajtók esetén mindig a zsanér oldal jelöli a nyitásirányt. Vagyis ha szemből nézve a zsanérok a jobb oldalon vannak, akkor az ablak jobbos nyitásirányú, ha a bal oldalon vannak a zsanérok, akkor értelemszerűen balos nyitásirányú az ablak. Kétszárnyú ablakok esetén amennyiben a szárnyak egymásra záródnak, azaz csak az egyik szárnyon van kilincs, úgy az a kilincses szárny (főszárny) adja meg a nyitásirányt, vagyis ha a jobb oldali szárnyon van a kilincs és az nyílik először, akkor az ablak jobbos nyitásirányú. Toló-bukó es emelő-toló erkélyajtó esetén is az határozza meg a nyitásirányt, hogy melyik a mozgatható vagy tolható szárny, tehát ha a jobb oldali szárnyon szeretnénk közlekedni és a bal oldal a fix rész, így a nyitásirány jobbos lesz.

Milyen hőszigetelő üveget válasszak az ablakba?

A hőszigetelt üveg alapesetben két 4 mm-es üveglapból áll, ezek között egy úgynevezett távtartó léc helyezkedik el (általában 16 mm), ami általában alumíniumból, vagy műanyagból készül, mindkettő tartalmaz páramentesítő anyagot. Az üveg pereme és a távtartó keret kétkomponensű tömítőanyaggal kerül lezárásra, így az üveglapok között egy légmentesen zárt tér keletkezik, az ebben lévő levegő vagy gáz szolgál szigetelőanyagként. A különböző összetételek határozzák meg az üveg hőszigetelő képességét. Ezt a képességet egy „u” értékkel adják meg, mértékegysége W/m2K. Mit is jelöl mindez? Ez az érték azt mutatja meg, hogy az ablak egy négyzetméteres darabja mekkora hőenergiát ad át a két oldal között, ha a két oldal hőmérsékletkülönbsége között 1 Kelvin fok vagy Celsius fok a különbség. Tehát ha van egy ablakunk, aminek az „u” értéke 1 W/m2K, az azt jelenti, hogy a nyílászáró 1 m2-re vetítve 1 fok hőmérsékletkülönbségnél a külső és belső oldal között az elszökő energiamennyiség 1 Watt. Ez a gyakorlatban egy négyzetméter felülettel számolva mindössze 0,001 KWh (kilówattóra) ami a fűtési költségben jelentkezik.  Természetesen a valóságban nem egy fok különbség van a két oldal között, télen ez akár 20 fok is lehet, így az energiaveszteség is a húszszorosára nő a példához képest, ami 0,02 KWh.

 

  • Normál float víztiszta üveg: u=2,8 W/m2K – egy folyamatos üvegszalagból készül olvasztott ónon történő úsztatással, így egy teljesen sík és teljesen víztiszta üveget kapunk. Fényáteresztése 89-90%os hatásfokú. Edzhető, hajlítható, maximális gyártási vastagsága akár 25 mm is lehet. Fényáteresztés: 89%  Hangszigetelés: 32 dB
  • Lágyfémbevonatos Low-E üveg: u=1,4 W/m2K, argon gáztöltéssel a két üveg között u= 1,0 W/m2K – szerkezetében megegyezik a normál float üveg felépítésével annyi különbséggel, hogy a külső oldali üveglap belső oldalára (a légrés felöli oldal) elektromágneses úton egy fém-oxid réteget hordanak fel. Ennek következtében az üveg színe egy kis mértékben eltér a float üvegétől, ez szabad szemmel szinte alig látható. A fém oxid réteg szabadon átengedi a beérkező fényt és napsugárzást, ugyanakkor a belső térben keletkező hőt benntartja a lakásban. A hőszigetelés fokozása céljából a légrésbe nemesgáz (argon) töltést alkalmaznak, mely még energiatakarékosabbá teszi az üveget. Fényáteresztés: 79% Hangszigetelés: 32 dB
  • Légyfémbevonatos Low-E háromrétegű üveg: u=0,7 W/m2K – három 4 mm-es üveglapból áll, közötte két 12 mm-es légréssel, az üveglapok között argon gáztöltéssel. A külső és belső üveg távtartó felüli oldalára hordják fel a fém oxid felülete, így növelne a hőszigetelési képességet mindkét irányba. Fényátereszrés: 72% Hangszigetelés: 34 dB
  • Ragasztott biztonsági üveg: A külső oldalon két sík üveglap közé speciális fóliát ragasztanak, ami meghatározza az üveg rugalmasságát, szilárdságát, és megakadályozza az üveg áttörését. Amennyiben az üveg összetörik, a fóliára ragadva csökkenti a  sérülés lehetőségét, illetve megakadályozza az áthatolást, így vagyonvédelmi eszközként is funkcionál, így nehezítik a behatolást/betörést. Felhasználási területe elsősorban kirakatok, üzletportálok, vagy lakóház alsó szintjének védelme.
  • Katedrál üveg: Az üveget két görgő közé öntik, így különböző mintázatú üvegek készíthetők. Az üveg egy- vagy mindkét oldala lehet mintás, de leginkább egyoldali mintázattal készül. Hőszigetelt üveg esetén a minta a távtartó felüli oldalra kerül, így könnyebb a tisztítása. Felhasználása elsősorban belső nyílászárók, mellékhelyiségek ablakaiban
  • Hogyan kerülhető el a penészesedés?
  • Miután jelentősen javult az ablakok hőszigetelése, egy új probléma jelentkezett. Az épületen belül az ablak üvegén megjelent a páralecsapódás, penészképződés jelent meg a falak sarkában. Mindez annak a következménye, hogy a nagymértékű szigetelésnek köszönhetően a belső tér meleg, párás levegője nem tudott megfelelő ütemben távozni, ezáltal a pára kicsapódott a hidegebb pontokon. Ezt elkerülendő, szükségessé vált a szellőztetés megoldása.
  • Résszellőzés: Nyíló-bukó ablak esetén az ablakszárny csak egy résnyire nyílik ki, így csak kis mértékű levegőáramlást érünk el, aminek az a következménye, hogy sokáig tart a szellőztetés, így pl. télen jelentősen lehűl a belső hőmérséklet, és ezzel együtt a falak is áthűlnek.
  • Napi rendszeres szellőztetés: Az ablak teljes kinyitásával akár 5-10 percen belül kicserélődik a teljes levegő mennyiség, így elkerülhető a falak áthűlése, ami kevesebb energiaveszteséggel jár, mint a résszellőző használata.
  • Keresztszellőztetés: A lakás különböző helyiségeinek ablakai egyidejű kinyitásával érhetjük el, ami még gyorsabb átszellőzéssel jár, így akár 2-5 percen belül friss levegő jut az egész lakásba.
  • Aereco automata szellőztető: Az ablak tokjába és szárnyába szerelhető higro-szabályozású szellőztető. A szerkezetben található speciális anyagnak köszönhetően - mely a belső páratartalom hatására kitágul illetve összehúzódik, és ezzel különböző zsilipeket mozgat meg - mindig a belső körülményeknek megfelelő mértékben áramoltatja a levegőt. Kényelmes és megbízható megoldás, ami megakadályozza, hogy a levegő páratartalma olyan szintet érjen el, ami kicsapódáshoz vezet. Nyílt égésterű gázkészülékkel ellátott helységekbe is alkalmazható több típusa, melyet a gázszolgáltatók is ajánlanak.          

6. Műanyag ablak és műanyag ablak közötti különbségek

 Amennyiben több cégtől kér árajánlatot, illetve több különböző profil is szerepel ezekben, érdemes néhány fontos dolgot szem előtt tartani a döntés meghozatala előtt. Mivel több minőségi kategória létezik, egyáltalán nem mindegy hogy milyet választ, ugyanis két látszatra hasonló pl. 5 légkamrás ablak között is óriási különbségek fedezhetők fel. A legfontosabb talán az ablak származási helye. A nyugati és magyar gyártók többsége megbízható, ugyanakkor tartózkodjunk a román, török, kínai ablakprofiloktól. Amennyiben megbízható alapanyagból (profilból) gyárt egy cég ablakot, de nem magyarországi gyárban, készüljünk fel arra, hogy a szállítási idő, a módosítások, és az esetleges garanciális ügyintézés nehézkesebb, időigényesebb. Fontos továbbá, hogy az ablak rendelkezzen a szükséges tanúsítványokkal (ÉMI, ISO, MABISZ, WK). Érdemes figyelni arra is, hogy a profil időjárásálló adalékkal legyen kezelve, hogy ellenálljon az UV sugárzásnak, és ne sárguljon be a profil. Ehhez kapcsolódóan lényeges kiemelni, hogy a műanyag profil anyagvastagsága is meghatározó (Gondoljunk bele, hogy ablakunkat olykor napi 14-16 órán át éri a napsugárzás, így jelentősen felmelegszik a profil) Nem mindegy hogy ez egy 1,5 mm-es vagy egy 2,5-3 mm-es műanyagból készült. Meghatározó szempont még az ablak vasalása, és vasalata. A profilon belüli acélmerevítés adja az ablak merevségét, sajnos itt is találkozhatunk igen vékony anyagú merevítéssel, ezeket lehetőleg kerüljük. Ablakvasalatok tekintetében jelentős eltérést nem találunk, általában minden ablak jó minőségű, német vasalatokkal rendelkezik. Megbízható márkák: Roto, Maco, Sigenia

7. Árajánlatok összehasonlítási szempontjai

Nyílászáró csere esetén egy árajánlat több összetevőből adódik össze: nyílászárók, könyöklők-párkányok, takaróprofilok, redőnyök, rovarhálók, szellőztetők, szállítás, beépítés, helyreállítás. Ezeket a tételeket érdemes részletezve kérni, hogy össze tudjuk hasonlítani több árajánlaton is. Törekedjünk arra, hogy a szóban megbeszélt termékek, kivitelezési módok mindenesetben kerüljenek rá az ajánlatra, így elkerülhető hogy az előzetes ajánlat és a felmért adatokból készülő ajánlat között jelentős különbség jelenjen meg. Megrendeléskor ez fokozottan fontos, így elkerülhetjük az esetlegesen felmerülő későbbi vitákat. („Nem ezt beszéltük meg…”)
Az árajánlatok összehasonlításánál fontos, hogy lehetőleg azonos minőségű és azonos paraméterű szerkezeteket hasonlítsunk össze (megfelelő tanúsítványok megléte, származási hely, a profil kamraszáma, az üveg hőszigetelése, acélmerevítés vastagsága és formája, a profil fal-vastagsága) Óvakodjunk az olcsó, gyenge minőségű nyílászáróktól, érdemes utánanézni a választott kereskedő múltjának és referenciáinak, illetve az ablakgyártó múltjának, hátterének. Fontos továbbá például az árnyékolástechnikai termékek összehasonlítása is. Redőnyök esetében fontos szempont a tok, a lefutósín, és a lamellázat anyaga. A komplett alumíniumból készült termékek nagy élettartalmúak, megbízhatóak, a silány minőségű vas toktól tartózkodjunk, ez ugyanis az időjárás viszontagságait nehezebben viseli, ami idővel meglátszik. Ez elég fontos, ugyanis a különböző redőnyök között akár kétszeres különbség is lehet ár vonatkozásában.
A nagyobb bizalom érdekében érdeklődjünk, hogy a beépítést végző szakemberek a cég alkalmazásában állnak, vagy alvállalkozóként dolgoznak. Ha tehetjük, olyan céggel végeztessük a munkát, ahol saját alkalmazottak végzik a beépítést, ugyanis ez sokkal gördülékenyebb módja a munkának, sok kellemetlenségtől kímélhetjük meg magunkat azáltal, hogy egy kézben van a gyártás, szervezés, garanciális ügyintézés.


MIRE FIGYELJÜNK ABLAK VÁSÁRLÁS/RENDELÉS ELŐTT ?

1. Műszaki tartalom

Nyílászáró választáskor elsődleges szempont a minőség, megbízhatóság, ár. Minden esetben tanúsítvánnyal rendelkező nyílászárót válasszunk, ezt kérjük a kereskedőtől. Figyeljünk oda a profil származási helyére, a légkamrák számára, a vasalat típusára, az üveg hőszigetelésére. Fontos a nyitási módok és a nyitás irányok ellenőrzése, ezek utólag nem felcserélhetők!

2. Mit tartalmaz az árajánlat

Minden esetben tüzetesen nézzük át az árajánlatot, amelyből a szerződés készül. Amennyiben valami nincs feltűntetve a szerződésen, kérjük ezt is a kereskedőtől, hogy tegye meg. Ellenőrizzük, hogy minden szóban megbeszélt kivitelezési mód is rákerüljön a megrendelésre, így elkerülhetjük az esetleges utólagos félreértéseket. Ablakcsere során téglaépületekben a bontás során szinte elkerülhetetlen a fal sérülése. A beépítési költség nem tartalmazza a fal helyreállítását, így ezt külön tételként kérjük feltűntetni. Minden esetben a bruttó árat kérje feltűntetni, sok helyen a nettó, így alacsonyabb árat emelik ki, ezt ellenőrizzük.

3. A megrendelés menete

Ablakcsere esetén a megrendelés véglegesítése előtt helyszíni felmérés szükséges a pontos méretek vétele és kivitelezések letisztázása végett. Ezt követően a megrendelés a kereskedő irodájában/bemutatótermében készül. Megrendeléskor 50% gyártási előleg befizetése szükséges a gyártás megkezdéséhez (mivel általában egyedi méretre és egyedi kivitelezésben készül). Lehetőség szerint már a megrendelés megkötésekor egyeztessük a kivitelezés időpontját, így Ön is tud ehhez igazodni, további munkálatokat tervezni (pl. festés, hőszigetelés).

4. Beépítés

A gyártási idő általában 3 hét, majd ezt követően a megbeszélt időpontban megtörténik a beépítés. A munkavégzés során kollegáink törekednek a tisztaság megőrzésére, természetesen a körülményekhez képest ez változó. Mivel a munka általában nagy piszokkal és sok porral jár, így érdemes a helyiségben lévő bútorok, műszaki cikkek megóvása. Erre a célra használhatunk takarófóliát. A beépítést követően a szerelők működés közben bemutatják a nyílászárókat, majd összetakarítják a keletkezett hulladékot. A munka befejeztével, átadáskor kerül kiszámlázásra és elszámolásra a fennmaradó 50%.

5. Beépítés után – karbantartás

A beépítést követően törekedjünk a nyílászáró állapotának megőrzésére. Az oldalsó zsanérok takaróelemi a por elleni károsodást akadályozzák meg, így ezeknek fontos szerepe van a hosszú távú zavartalan működésben. A vasalat mozgó részeinek időszakos olajozása szintén növeli az ablak élettartamát. Évente egyszer-kétszer érdemes elvégeznünk ezt a folyamatot.
Amennyiben a beépítést követően hibát észlel működés közben (pl nehezen záródik, akad, kattog) kérje a helyszíni szemlét és a szerkezet finombeállítását. Ez minden kereskedő kötelessége, általában 1-2 éves jótállást vállal a nyílászáró működésére, ezen időszakon belül a beállítás díjmentes!

6. Garancia, jótállás

Alapvetően kétféle garanciát különböztetünk meg: egyszer magára a nyílászáróra, mint termékre vonatkozó garancia, illetve a beépítési munkára vonatkozó jótállás. A termékgarancia arra vonatkozik, hogy a profil színtartósságára, az üveg külső behatás nélküli repedésére, törésére, a vasalat tartósságára rendeltetésszerű használat mellett. Ez gyártótól függően 5-7 év. Óvakodjunk olyan termékektől, amire ennél kevesebb garanciát vállalnak. A működési garancia, jótállás a beépítésre vonatkozik, és minden esetben a beépítést végző személy vagy cég vállalja. Kiterjed minden olyan problémára, ami működés közben jelentkezik: akadás, nehézkes mozgatás, vagy akár nem megfelelően működő ablakszárny. Amennyiben azt tapasztalja, hogy oldalról nézve a tok és a szárny nem párhuzamosan fut, ferde, vagy valahol a szárny eláll a toktól (hasa van a szárnynak), még nem biztos, hogy rosszul gyártották az ablakot. Legtöbbször a problémát az okozza, hogy szállítás, beépítés közben az üveg ékek, amelyek egyensúlyban tartják az üveget a szárnyon belül, elmozdulnak, így az egész szerkezet súlypontja elmozdul, és ez okozhat ilyen jelenséget. Amennyiben ezt rövidtávon nem orvosolják, a deformálódás akár végleges is lehet.

Technikai információk
Nyílászáró fogalmak, kifejezések:

Ablakkönyöklő: Az ablak belső oldali párkánya. Készülhet műanyagból, fából vagy márványból.
Acélmerevítés: Műanyag ablakok merevítésére, rögzítésére szolgáló horganyzott acélidom, a légkamrába fűzve.
Álosztó: A nyílászáró üvegszerkezetében, az üveglapok közé szerelhető díszítő osztás.
Alumínium távtartó: A 2 vagy 3 üveglap közé szerelt alumínium idom, mely páramentesítő anyagokat tartalmaz. Ennek segítségével szerelik az üvegeket több rétegű szerkezetté.
Alumínium vízvető: A nyílászáró külső oldali szárnyára szerelhető idom, amely elvezeti a lefolyó csapadékot, így megakadályozza, hogy a tok és a szárny találkozásánál beszivárogjon az esővíz.
Argon gáztöltés: A többrétegű üvegszerkezet légrésébe töltött gáz, mely jobb hőszigeteléssel rendelkezik a levegőnél, így fokozva az üveg szigetelő képességét.
Átmenő kilincs: Erkélyajtóra szerelhető kétoldali kilincs, mely a kívülről történő működtetést teszi lehetővé. A szerkezet tartalmaz cilinderbetétet is, így az ajtó kulccsal lezárható.
Beépítési mélység: A nyílászáró profil jellemzője, a szerkezet vastagságát jelenti, mely a légkamrák számával arányosan növekszik. Ajánlott minimális mélység 5 légkamrás ablak esetén: 70 mm.
Bukó ablak: Kizárólag bukó funkcióval rendelkező ablak. Tisztítása a bukó-olló kiakasztásával, az ablakszárny lehajtásával végezhető el.
Bukó-olló: Az ablakszárnyat kibuktatott helyzetben tartó vasalat-elem. A szárny kibuktatásának mértéke állítható.
Cilinderbetét: Bejárati ajtóba szerelt hengerzárbetét, mely a teljes zárszerkezetet működteti. Kérhető többféle biztonsági funkcióval, pl. felfúrás elleni védelemmel, savazás elleni védelemmel, magkihúzás elleni védelemmel ellátva.
Csappantyú+fogantyú:  Normál nyitású erkélyajtó külső szárnyára szerelhető behúzó kar, mely tartalmaz egy vasalaton belüli rögzítő elemet.
Dilatációs sorolóprofil: Nagyméretű szerkezetek, portálok összeépítését teszi lehetővé, mely a kialakításának köszönhetően jobban ellenáll a nagy méretekből következő hő-tágulásnak.
Elektromos zárszerkezet: Bejárati ajtókban használt zárszerkezet, mely lehetővé teszi az elektromos impulzusra történő működtetést, pl. kaputelefonos távnyitást.
Emelő-toló erkélyajtó: Két vagy több elemből álló erkélyajtó egy vagy több tolható szárnnyal, beépíthető küszöbbel. Alkalmazása elsősorban a nagyméretű nyílással rendelkező felületekre ajánlott.
Felső (második) cilinderbetét: Bejárati ajtóba kérhető második hengerzárbetét, plusz 1 záródási pontot jelent a zárszerkezeten.
Felületkezelés: Elsősorban fa nyílászáróknál jelöli a felület kiképzését, mely lehet festett, lazúrozott, lakkozott.
Finombeállítás: Ablakok és ajtók beállítása a zsanérokon és a vasalat állítható részein. Ez biztosítja a tökéletes szigetelés a tok és a szárny között, valamint az akadálymentes működtetést.
Fix ablak: Szárny nélküli ablak, az üveg a tokba van rögzítve.
Float üveg: Teljesen víztiszta üveg, maximálisan sík felülettel.
Gyártási méret: A nyílászáró pontos mérete a tok egyik szélétől a másik széléig mérve, általában milliméterben kifejezve. A fal nyílásméretétől kisebb oldalanként 1-2 cm-rel.
Gombafejű vasalat: Peremes kiképzésű zárnyelv, mely a peremes bukó-csapágyba záródik, így ellenáll a kipattintásnak, felfeszítésnek.
Gombos ajtókilincs: Bejárati ajtó külső oldali fix fogantyúja. Használatával az ajtó kívülről csak kulccsal nyitható, használatához az ajtóba kulcs-működtetésű zárszerkezet szükséges!
Gurtni: Redőnymozgató-felhúzó heveder.
H sorolóprofil: Két szerkezet összeépítésére szolgáló műanyag profil. Látható vastagsága általában 3 mm.
Hangszigetelő üveg: Fokozott léghang gátlással rendelkező üvegszerkezet. Felépítését tekintve aszimmetrikus, a külső üvegtábla vastagabb a belső üvegnél, ezáltal jobban megtöri a hanghullámokat. Értéke 32-44 dB között, extrém esetben 52 dB.
Hibás működés-gátló: Nyíló-bukó szárnyak vasalatába épített szerkezet, mely megakadályozza a kilincs elforgatását kinyitott vagy kibuktatott állapotban.
Higro szabályozású légbevezető/szellőztető: Páraszabályozott légbevezető elem működtetése. A benne található speciális anyag (8 vagy 16 rétegű poliamid pántköteg) összehúzódik, illetve kitágul a páratartalom emelkedésekor illetve csökkenésekor, ezek különböző zsilipeket mozgatnak meg, így szabályozva a szellőző levegő mennyiségét a belső relatív páratartalom függvényében.
Hőhídmentes alumínium küszöb: Bejárati ajtóban található alumínium küszöb, középen kemény műanyag betéttel, mely megakadályozza az ajtó alsó csatlakozásánál történő hő-átáramlást. Magassága 20-25 mm.
Hőszigetelő üveg: két vagy több rétegű üveglap légmentes lezárásával készülő üvegszerkezet. Egy vagy több üveglapot fém-oxid bevonattal látnak el, az üveglapok között gáztöltés található. Jelölése kis „u” minél alacsonyabb ez az érték, annál jobb az üveg hőszigetelő képessége.
Íves alakú ablak és ajtó: Négyszögtől eltérő, ívelt formájú szerkezet. Az ívhajlítás következtében a szerkezet ívelt részébe nem helyezhető acélmerevítés.
Kiemelés-gátló: Peremes kiképzésű zárcsap, mely egy peremes bukó-csapágyba záródik, így ellenáll a kipattintásnak, felfeszítésnek.
Kilincs-működtetésű ajtózár: A zárszerkezetben lévő csapok a kilincs felfelé történő mozdítására záródnak, így a kulcs elfordításával nem koptatjuk a zárszerkezetet és a hengerzárbetétet. A csapok zárásával az ajtószárny szorosan a tokra simul.
Körsoroló profil: Két vagy több szerkezet szögben történő elhelyezésére szolgál. Állíthatósága: 90-270 fokig.
Lágyfém bevonatos (Low-E) üveg: A hőszigetelő üvegszerkezet egy vagy több üveglapjának belső oldalára felgőzölt fém-oxid réteg, mely a szerkezet hőszigetelését javítja. Szabad szemmel alig látható bevonatot képez az üvegen.
Légkamra: A műanyag ablakprofil jellemzője, azt mutatja meg, hogy a külső és belső teret hány légréteggel (kamrával) választja el egymástól. Minél több kamrát használunk, annál jobb hőszigetelést kapunk. A piacon található nyílászárók 5-6-7 légkamrával rendelkeznek. A légkamrák növekedésével arányosan nő a szerkezet beépítési mélysége.
Magasított alumínium küszöb: 40-50 mm-es magasságú hőhídmentes küszöb. Az ajtószárny alatti megnövelt magasság miatt könnyebb lerakni a járólapot, vagy magasabb padlóborítást.
Névleges méret: A tervezési folyamat során használt méretezés, ami a fal szabad-nyílásával egyezik meg. A nyílászáró mérete oldalanként 1 cm-rel kisebb a névleges mérettől.
Nyitásirány: Befelé nyíló szerkezeteknél a belső oldalon állva meghatározott nyitási irány. A nyitásirány megegyezik a szerkezet zsanérozott oldalával. Vagyis, ha az ablakon a jobb oldalon találhatók a zsanérok, akkor a nyitásiránya jobbos, ha a bal oldalon látjuk a zsanérokat, akkor balos nyitásirányú a nyílászáró.
Nyitáshatároló: Az ablak vasalatába szerelhető kiegészítő, mely egy meghatározott pontig engedi kinyitni az ablakszárnyat, és az adott ponton rögzíti.
Nyíló-bukó ablak: Az ablakszárny az oldalirányú nyithatóság mellett buktatható funkcióval is rendelkezik.
Parapetmagasság: Az ablak alatt lévő falazat magasságát jelöli.
Pánttakaró: A nyílászáró zsanérelemeinek eltakarására szolgál. Kettős funkcióval rendelkezik: egyrészt esztétikusabbá teszi a nyílászárót, másrészt megóvja a mozgó alkatrészek por általi szennyeződését.
Páralecsapódás: A lakóhelyiség levegőjének magas páratartalmából következő kicsapódása.
Portál zár: Általában beltéri térelválsztásánál használatos zárszerkezet egy záródási ponttal.
Profil: A nyílászáró kerete (tok- és szárnyprofil) amelybe az üvegszerkezet kerül. Anyag lehet műanyag, fa vagy alumínium.
Rejtett vasalat: A nyílászáró tokja és szárnya közé szerelt szerelvény, zárt állapotban a pántok vagy zsanérok nem látszanak, így esztétikusabb megjelenést és szálló por elleni védelmet biztosítanak.
Reflexiós üveg: Fényvisszaverő tulajdonsággal rendelkező üvegezés, mely egyoldali átláthatóságot biztosít. A fényviszonyok megváltozásával az átláthatóság iránya is megváltozik!
Redőny: Árnyékoló szerkezet, mely a nyílászáró külső oldalára kerül felszerelésre, így megóvja az ablakot és az ajtót az időjárás viszontagságaitól. Komplett alumínium szerkezet esetén biztonsági funkciót is betölthet.
Résszellőző: Nyíló-bukó szerkezetekben használatos vasalatba építhető szellőztető, mely az ablakszárnyat csak résnyire buktatja ki, így biztosít egy kismértékű szellőzést.
Sorolás: Két vagy több nyílászáró összeépítésére szolgál. Biztosítja a szerkezetek közti szigetelést és egy síkban tartja a tokokat.
SF6 gáztöltés: Többrétegű üveg légrésébe töltött speciális (kén-hexafluorid) gáz, ami a hangszigetelést javítja. 2007-től nem már használják az üveggyártásban, mivel jelentősen növeli az üvegházhatást.
Szárnyosztás: Az ablak vagy erkélyajtó szárnyának megosztása, amivel növelhető a szerkezet stabilitása, illetve esztétikai céllal is szolgálhat. A szárny osztásánál az üveget is több darabból kell készíteni.
Szerelőfül: Nyílászáró beépítését elősegítő fém szerelvény, amit a szerkezet oldalára rögzítve megkönnyíti annak falhoz rögzítését.
Sziloplaszt: Szilikon alapú tömítőanyag, elsősorban illesztések szigetelésére használják.
Spaletta: Zsalugáterhez hasonló külső árnyékolási termék.
Stadur panel: Hőszigetelt szendvicspanel, 2 db 1mm vastagságú PVC síklemez közé töltött poliuretánhab. Kiváló hőszigeteléssel rendelkezik, általában 24 és 36 mm-es vastagságban kapható. Felhasználása elsősorban vízszintesen osztott szárnyú erkélyajtók alsó részébe, az üveg helyére kerül.
Takaróléc, takaróprofil: 3 mm anyagvastagságú műanyag takaró elem, mely a nyílászáró és a fal közötti szerelési hézag eltakarására szolgál. Több szélességi méretben kapható.
Távirányító: Elsősorban árnyékolási termékek (redőny, napellenző) mozgatására szolgáló elektromos vezérlőegység. Lehet egy vagy több csatornás, így egy távirányítóval akár 15 különböző motort tudunk vezérelni.
Távnyitó: Nagy magasságba elhelyezett nyílászáró működtetésére szolgáló rudas vagy bowdenes működésű karos nyitószerkezet.
Tokosztás: Az ablak vagy erkélyajtó tokjának osztása, mely lehetővé teszi több különálló szárny mozgását.
Toktoldás, toktoldó: Az ablak vagy ajtó tokjának meghosszabítására szolgál, mely lehetővé teszi a külső és belső nyílásméret-különbségek áthidalását, illetve a szerkezet tetejére szerelve a redőny fogadására készíthetjük elő a nyílászárót.
Üvegszorítóléc: A szárnyba illesztett üvegezés rögzítésére szolgál, illetve annak cseréjét teszi lehetővé.
Vasalat: Az ablakot és az ajtót működtető szerelvények gyűjtóneve.
Vízkifolyó-rés: A tokkialakításnak megfelelően a tokon belüli vízelvezetésre szolgál. A külső oldalon kimart nyílásokon távozik a szerkezetbe kerül víz.
Vízgát: Speciális tokkialakítás, mely lehetővé teszi, hogy a lefolyó víz a tokon belül kialakított helyre kerüljön, ahonnan a vízkifolyó-résen keresztül távozik.